Magyarország

AZ UNISECO PROJEKTRŐL RÖVIDEN

Az agro-ökológiai megközelítések a mesterséges inputokra, műtrágyákra, vegyszerekre épülő gazdálkodás alternatívájaként egyre inkább előtérbe kerülnek, amikor arra keressük a választ hogyan lehet megfelelő mennyiségű élelmet és biomasszát termelni anélkül, hogy tönkre tennénk a talajt, vizeket és biológiai sokféleséget.

Közismert, hogy az agro-ökológiai megközelítéseket alkalmazó gazdálkodási rendszerek több tudást és hektárra vetítve több munkát igényelnek a konvencionális gazdálkodáshoz képest. Emellett azonban szükség van arra is, hogy feltárjuk és jobban megértsük azokat a társadalmi-gazdasági és politikai tényezőket is, amelyek gátolják vagy éppen elősegítik az ilyen rendszerek elterjedését.

Az UNISECO az Európai Unió által támogatott kutatási projekt. Célunk, hogy vizsgáljuk azokat a gazdasági-társadalmi és szakpolitikai tényezőket, amelyek az agro-ökológiai gyakorlatok európai elterjedését befolyásolják.

Mindezt 15 európai országban részvételi úton a gazdálkodási rendszerek szereplői és az érintettek bevonásával próbáltuk elérni. Az esettanulmányok keretében az agroökológiai gyakorlatok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait értékeltük üzemi és térségi szinteken. Vizsgáltuk e gazdálkodási rendszereket érintő piaci és szakpolitikai eszközöket, annak érdekében, hogy innovatív menedzsment stratégiákat és ösztönzőket kidolgozzunk ki.

Hazai esettanulmány:
Talajkímélő gazdálkodás elősegítése az üzemi szintű környezeti- és gazdasági fenntarthatóság javítása érdekében

Link: Konferencia a talajkímélő gazdálkodás jövőjéről, 2021.03.02.

Az esettanulmány témája és kutatási kérdések

Magyarországon a talajok leromlása különösen fontos környezeti probléma, ezért az UNISECO projekt keretében a talajkímélő gazdálkodás hazai előmozdításával foglalkoztunk.

A talaj minőségének és mennyiségének fenntartása, valamint a víz talajban történő hatékony megtartása a mezőgazdasági termelés legfőbb erőforrásai. A talaj egészségének megőrzése a gazdálkodók eredendő és közvetlen gazdasági érdekét képezi.

Fő kérdésünk az volt, hogy miként lehet talajkímélő gyakorlatokat erősen piac-orientált szántóföldi gazdálkodási rendszerekbe illeszteni a talaj minőségének fenntartása érdekében anélkül, hogy az jelentős negatív hatással lenne az üzemek gazdasági életképességére.
Magyarországon a növénytermesztés agroökológiai adottságai alapvetően jónak tekinthetők. Az ország kedvező agro-ökológiai adottságai ellenére a talajdegradációs folyamatok erősödését tapasztalhatjuk.

Úgy gondoljuk, hogy a talajkímélő gazdálkodási gyakorlatok széleskörű alkalmazása az első lépésnek tekinthető a profitorientált szántóföldi gazdálkodási rendszerek agro-ökológiai gazdálkodási rendszerekre történő áttérése felé.

A vizsgált gazdálkodási rendszer jellegzetességei

Fenntarthatósági kérdés: A természeti erőforrások fokozódó használata: talajminőség és ökológiai fenntarthatósága, társadalmi és gazdasági kompromisszumok
Az esettanulmány téma fókusza: országos szinten vizsgáltuk a talajkímélő gazdálkodás témáját, konkrét üzemi szintű fenntarthatósági értékelésekkel Belső Somogyban
Üzemtípus: szántóföldi, erősen piac-orientált növénytermesztésre specializált üzemek
Alkalmazott agroökológiai gyakorlatok: extenzív táblaszegélyek, tápanyaggazdálkodás, csökkentett művelés, no-till, talajkímélő gazdálkodás
Az együttműködések szintje: vannak próbálkozások beszállítókkal történő környezetvédelmi együttműködésre (talajkímélő technológiák bemutatása, táblaszegély kezelés), és helyi szintű önszerveződő együttműködések termelésre és értékesítésre.

A talajkímélő gazdálkodással kapcsolatos ismeretek és információk áramlása általában gyenge és nagyon széttagolt az országban. Különösen fontos lenne ennek erősítése az állami szektorból és a tudományból a gazdák felé.
Sok gazdálkodó keresi a talajnedvesség megőrzését célzó talajművelési gyakorlatok új módjait, az éghajlatváltozás termelésre gyakorolt hatásainak kiküszöbölésére. Az alternatív gazdálkodási gyakorlatok elterjedése szempontjából kulcsfontosságúak az ilyen módon gazdálkodók termelési tapasztalatai az éghajlatváltozási és környezeti kihívások leküzdésében. Ők ugyanis felismerték a környezeti beavatkozások gazdasági előnyeit. Ezt a gazdálkodói attitűdöt tekinthetjük a talajkímélő gazdálkodás elterjedése legfőbb hajtóerejének.

Agroökológiai gyakorlatok és fenntarthatósági kompromisszumok

A talajkímélő gazdálkodás különféle fokozatai:

Az esettanulmány során a talajkímélő gazdálkodás különböző fokozatait tártuk fel. Az agroökológiai átmenetben három szakaszt tudunk elkülöníteni: a hatékonyság növelést, input helyettesítést és a gazdálkodási rendszer teljes újratervezését.

A hagyományos szántásos technológiához képest az első lépést a csökkentett talajművelés jelenti. Ennek során szántást csak néhány növény előtt végeznek, és ahol lehet, többnyire más módszerekkel helyettesítik.
A forgatás nélküli művelés jelenti a második lépést: itt még művelik az egész talajfelszínt, de a szántást teljes egészében más módszerekkel helyettesítik.
A no-till technológia a talajművelés teljes elhagyását jelenti direktvető gépek és egyéb gyakorlatok, így például takarónövények használatával.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljes átmenet mintegy 6-10 évig tart, amikorra olyan talajállapot alakul ki, amely kevesebb növényvédelmi beavatkozást és tápanyagutánpótlást igényel.

Melyek a talajkímélő gazdálkodási gyakorlatok?

A talajművelésnél: kapcsolt műveletek, lazítás, grúberezés, kultivátorozás, direktvetés
Tápanyag utánpótlásnál: komplex műtrágyák mikroelemekkel, folyékony nitrogén trágya, szervestrágyázás, és egyéb talajjavító anyagok: kőzetőrlemények, baktérium trágyák
Az aprított szármaradvány táblán hagyása
Takarónövények
Kiegészítve precíziós technológiákkal a hatékonyság tovább növelhető.

További részleteket olvashat gyakorlati ajánlásainkban:

Üzemi fenntarthatósági értékelések eredményei

A svájci fejlesztésű SMART fenntarthatósági értékelő eszközzel végzett üzemi szintű vizsgálataink igazolták a talajkímélő gyakorlatok alkalmazásának pozitív hatásait.

A környezeti témában a no-till technológia teljesített a legjobban, elsősorban a talaj- és a vízvédelem terén, emellett a gazdasági mutatók is kedvezőbbek a költséghatékonyság javulása miatt.

A talajkímélő gazdálkodás (agroökológiai gyakorlatok) elterjedésének akadályai

A talajkímélő technológiai szélesebb körű elterjedésének akadályát két fő okban kereshetjük.

Egyrészt a szántóföldi gazdálkodást illető hagyományok és megszokások miatt a gazdálkodók többsége úgy tekint a szántásra, mint a talajművelés elengedhetetlen részére.
Másrészt az is nehezíti a talajkímélő technológiák elterjedését, hogy nincs olyan szintű szakmai tudás és egyetértés a technológia haszna és alkalmazhatósága tekintetében, mint a szántást illetően.

Emellett a szakképzett munkaerő sem áll rendelkezésre. A speciális gépekhez történő beruházásokhoz szükséges az életképes méret.

A gazdálkodók általában tartanak attól, hogy elinduljanak ezen az úton. A növényvédelmi és különösen a gyomkezelés kezdeti problémái tudással és tapasztalattal megoldhatóak.

Ugyanakkor a társadalmi tőke és a rendszer iránti bizalom általában alacsony. A gazdálkodók közötti együttműködés és viszonosság alig létezik. A talajkímélő gyakorlatok elterjedésének nem kedveznek sem a földbérleti szerződések, sem a szakpolitika részéről nem kap elegendő figyelmet.

Társadalmi és intézményi szinteken a talaj nem képvisel megfelelő értéket. Ezt mutatja, hogy nincsen tudatos vásárlói igény és fizetőképes piac a talajkímélő technológiával előállított termékek iránt.

A talajkímélő gazdálkodási rendszerek hazai elterjedését támogató és gátló tényezőkről, szakpolitikák felméréséről és értékeléséről itt olvashat részletesen.

A problémák megoldásának és a szereplők együttműködésének elindítása az élelmiszer rendszer hazai szintjén csak állami kezdeményezéssel valósulhat meg a gyakorlat, a civilek, a tudomány és a szakpolitika képviselőinek bevonásával.

Hol lenne szükség változtatásra?

Szükséges a szemléletváltás elősegítése, a tudásátadás fokozása bemutató gazdaságokon és üzemi léptékű kísérleteken keresztül.
Emellett fejleszteni kell a elfogulatlan kutatást és szaktanácsadást az agroökológiai átmenet támogatására, valamint támogatni az agrár szakoktatás modernizálását.
Biztosítani kell a technológiaváltáshoz szükséges pénzügyi feltételeket beruházási programokkal.
Célzott stratégiával és szakpolitikákkal ösztönözni kell a talajkímélő gyakorlatok felvállalását.
Az élelmiszer rendszer szintjén szükség lenne innovatív piaci intézkedések kezdeményezésére, valamint figyelemfelkeltő kampányra a talaj fontosságáról.
Az együttműködést segítené gazdanapok megszervezése és országos szintű szakmai platform létrehozása.

A megfogalmazott innovatív stratégiákról és javaslatokról itt olvashat részletesebben.

A talajkímélő gazdálkodás pénzügyi támogatásának jövőbeni elérhetősége azon múlik, hogy ez a téma mekkora hangsúlyt kap a jelenleg készülő KAP stratégiai tervben. A talajkímélő gazdálkodás témakörét a tervezés kezdeti szakaszától kezdve indokolt kiemelt feladatként indokolt kezelni, és felkészülni a megfelelő beavatkozások kidolgozására. Ebben a folyamatban elengedhetetlen a környezettudatosság növelése a nemzeti érintettek körében. A KAP végrehajtási programjainak környezeti hatása erősen függ a mindenkori végrehajtása során a hozott politikai döntésektől.

Kulcsüzenetek

A termelőknek ismeretekre van szükségük, üzleti elfogultságtól mentes független szaktanácsadásra, amely végig kíséri őket a rendszer szinten történő változtatásban, valamint valós méretű bemutató helyekre és tudományos bizonyítékokra, amely alátámasztják e gyakorlatok gazdasági életképességét.
Számos szereplő van az agrár-élelmiszer rendszerben, akik segíteni tudnák a termelőket a talajkímélő gazdálkodás széles körben történő sikeres felvállalásában.
A meglévő szakpolitikai intézkedésekben innovatív tervezési változtatások révén megvan a potenciál, hogy sikeresen elő tudják mozdítani a talajkímélő gazdálkodásra történő váltás, amennyiben kiegészülnek a kutatás és szaktanácsadás fejlesztéséhez, közvélemény tájékoztatásához és az ilyen módon termelt termények keresletének fellendítéséhez kapcsolódó intézkedésekkel.

Az UNISECO projektnek köszönhetően

Feltérképeztük az érintetteket, elemeztük a talajkímélő gazdálkodással kapcsolatosan a fellelhető információk környezetét, anyag- és tudás áramlását, valamint a gyakorlati és szakpolitikai szempontokat.
Az érintettek bevonásával (interjúk, gazdafórum, szakértői fórumok) lépéseket tettünk a talajkímélő gazdálkodási gyakorlatok felé történő hazai elmozdulást gátló tényezők feltárásában, és a szükséges változtatások megfogalmazásában.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton köszönjük az értékes hozzájárulást az UNISECO HU esettanulmány szakértői platformja minden tagjának: gazdálkodóknak, hatósági tisztviselőknek, értéklánc szereplők képviselőinek és szakértőknek.

UNISECO H2020 projekt: AZ AGROÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK MEGÉRTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE AZ EU-BAN
A projekt időtartama: 2018. május 1. - 2021. április 30.

Letöltés

Itt a magyar nyelven elérhető anyagokat adjuk közre. Kérjük az angol nyelven elérhető anyagokért látogasson el az esettanulmány angol nyelvű lapjára: https://uniseco-project.eu/case-study/hungary

Gyakorlati ajánlások

Szakpolitikai ajánlás

UNISECO H2020 policy brief: Szakpolitikai ajánlás: Talajkímélő gazdálkodás Magyarországon Miként lehet segíteni a szakpolitikák javításán keresztül az agro-ökológia felé történő elmozdulást?

Hazai esettanulmány munkaközi anyagok és előadások

Projekt áttekintés

Videók

UNISECO HU case study summary: Initiating transition with soil conservation practices

UNISECO HU case study presentation at the project final conference

Soil conservation farming practices 1: Cover crops and leaving mulch on the surface

Soil conservation farming practices 2: The basics of cost-effective organic nutrient management

Soil conservation farming practices 3: Replacing tillage equipment for minimal soil disturbance

Soil conservation farming practices 4: Habitat creation and maintenance to preserve biodiversity and wildlife

Storymap - angol nyelven:

Kapcsolódó híranyagok