Az ENSZ 2030-ig szóló menetrendje (angol nyelvű link) 17 fenntartható fejlődési célt (angol nyelvű link) és 169 célkitűzést tartalmazó cselekvési tervet határoz meg az emberek, a bolygó és a jólét érdekében. A fenntartható fejlődési célok 2015. szeptemberi közzétételük óta nemzetközi, európai és nemzeti szinten is közös célrendszert jelentenek. Ezek a közös célkitűzések más nemzetközi megállapodásokra és egyezményekre épülnek, vagy azokban tükröződnek:

• Az ENSZ Párizsi Megállapodása (angol nyelvű link) "célja, hogy a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekkel összefüggésben megerősítse az éghajlatváltozás veszélyére adott globális választ". Célul tűzi ki a globális felmelegedés 2 °C alatt, illetve az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C alatt történő korlátozását, amely mellett szinte minden nemzet elkötelezte magát.  
• A biológiai sokféleségről szóló egyezmény (CBD) aláírói "elhatározták, hogy megőrzik és fenntartható módon használják a biológiai sokféleséget a jelen és a jövő nemzedékek javára". 
• Az Aarhusi Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról. Ezen egyezmények és megállapodások végrehajtása beépül az európai, nemzeti és regionális politikákba.

Ennek megfelelően az EU a Zöld Megállapodásban (angol nyelvű link) megfogalmazza azon célkitűzéseit, hogy 2050-ig ne legyen nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés ne függjön össze az erőforrás-felhasználással, és senki és semmi ne maradjon le. Felismeri, hogy "az éghajlatváltozás és a környezetromlás egzisztenciális fenyegetést jelent Európára és a világra nézve". Az EU uniós szintű politikai kötelezettségvállalások portfólióját határozza meg az éghajlatváltozás elleni fellépés, a környezetszennyezés felszámolása, a biológiai sokféleség , a fenntartható mezőgazdaság, a mezőgazdaság és a biológiai sokféleség, valamint a "Farmtól a villáig" terén.

Az agroökológiai gazdálkodási rendszerekre és gazdálkodási gyakorlatokra való áttérés kilátásokat kínál a globális jelentőségű kihívások - különösen az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenésének csökkentése és a társadalmi igazságosság - kezelésére. Az UNISECO projekt eredményei új bizonyítékokkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy az agroökológia a környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kezelésén keresztül hogyan járulhat hozzá a fenntartható fejlődési célok közül többnek a megvalósításához. A 15 esettanulmányban (link angolul) a mezőgazdasági rendszerek helyi szereplőivel együttműködve, valamint területi szintű elemzéssel (link angolul) kombinálva az eredmények azt mutatják, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén hogyan lehet hozzájárulni az éghajlatváltozás kezeléséhez, megteremteni a biodiverzitás csökkenésének csökkentéséhez szükséges feltételeket, előmozdítani a fenntartható termelési és fogyasztási mintákat, javítani az oktatást és az egész életen át tartó tanulást, valamint felhívni a figyelmet a szociális jogokra nehezedő nyomásra.